Hírlevél: Oldaltérkép
Irányító hatóság:

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Cím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.
E-mail: nfu@nfu.gov.hu
Infovonal: 06 40 638-638 (474-9180)
Honlap: www.nfu.hu

Közreműködő szervezet:

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Fejlesztési Igazgatóság
Cím: 1134 Budapest, Váci út 45.
Telefon: (36 1) 238-6666
Fax: (36 1) 238-6667
Honlap: www.kvvmfi.hu
 
Rólunk
Projekt
Mit teszünk

Konzorciumi partnerek

Az Önkéntes alapon mûködõ szén-dioxid semlegesítõ rendszer létrehozása a Tatabányai Kistérségben címû projektet Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata és az Elsõ Magyar Karbonsemlegesítõ Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. valósítja meg.

Tatabányai Megyei Jogú Város Önkormányzata

A konzorcium vezetõ tagja Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata. A projekt koordinálását - a tatabányai konzorciumi partner részérõl - a Polgármesteri Hivatal keretei között 2003 májusában megalakult Stratégiai és Kontrolling Iroda munkatársai végzik.

Tatabánya a Közép-Dunántúli Régió meghatározó decentruma, a régió északi területének kapcsolódási pontja. A város egyben Komárom-Esztergom megye központja is, közigazgatási, irányítási és közlekedési szempontból egyaránt. Neve 1902. szeptember 16-án került a helységnévtárba. Komárom-Esztergom megye legnagyobb lélekszámú települése 1947-ben négy község: Alsógalla, Bánhida, Felsõgalla, Tatabánya egyesülésével alakult várossá. 1950-ben Komárom megye székhelye lett, 1991-ben pedig megyei jogú városi rangot kapott. A település 91 km2 területen fekszik, 14 km hosszúságban, a Dunántúli-középhegység részei, a Vértes és a Gerecse közötti törésvonalban.

Tatabánya lakóinak száma 71 597 fõ a 2007.01.01-jei adatok alapján, népsûrûsége 775 fõ/km2. A munkanélküliségi ráta jelenleg az országos ráta alatt van, a 2006. évi adatok alapján 3,6%. A magasabb foglalkoztatás annak az eredménye, hogy a város az elmúlt másfél évtizedben erõforrásait a betelepülõ vállalkozások számára kialakítandó infrastrukturális körülmények biztosítására fordította. Ekkor az elsõ számú prioritás a munkahely és létbiztonság megteremtése volt a tatabányai lakosok számára. A megvalósult gazdasági fejlesztéseknek köszönhetõen létesült új munkahelyek megélhetést biztosítanak a kistérség lakosainak is, de Tatabányáról a fõvárosba ingázók száma is jelentõs.

A település bányász- és iparváros jellege 1896 karácsonyától, az elsõ csille szén felszínre kerülése óta egészen a rendszerváltásig meghatározó volt, azóta a bányászat és a nehézipar minimálisra csökkent, a város gazdasági szerkezete megváltozott. A rendszerváltás után a piacgazdaságra való áttérés gazdasági szerkezetváltást tett szükségessé. Az 1989-es rendszerváltással járó társadalmi és gazdasági változások nehézségeit a város önkormányzata tudatos várospolitikával, tervszerû gazdaságfejlesztési munkával, és az itt élõ polgárok aktív közremûködésével tudta áthidalni, ennek köszönhetõen Tatabánya gazdasága újjáéledt, és ma már az ország egyik legdinamikusabban fejlõdõ településeként tartják számon.

A Gazdaságfejlesztõ Szervezet Kht. megalapítása, az Ipari Park cím elnyerése, valamint a megyei jogú város kiváló közlekedés-földrajzi adottságai jelentõs szerepet játszottak abban, hogy 1996 után folyamatosan érkeztek nemzetközi befektetõk és alakultak helyi vállalkozások. A sikeres és folyamatos szerkezetátalakítás eredményeként napjainkban már megjelentek a városban a nagyobb hozzáadott értéket képviselõ fejlettebb technológiák, sõt a kutatás-fejlesztés is. A munkaerõ-igényes iparágak behozatalához az önkormányzat megteremtette a mûszaki (vezetékes gázhálózat, telefonellátás, csatornázás, elkerülõ utak, ipari övezetek kialakítása, korszerû hulladéklerakó, roncsolt területek rekultivációja) és a humán (Modern Üzleti Tudományok Fõiskolája, Gazdaságfejlesztõ Szervezet) infrastruktúrát.

Az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a szakképzésre, hogy a vállalatok rendelkezésére álljon az általuk igényelt szakképzett munkaerõ. Ennek részeként Tatabányán mûködik a regionális feladatokat is ellátó Bánki Donát Térségi Integrált Szakképzõ Központ.

Tatabánya közúti és vasúti közlekedési csomópont, az M1-es autópálya és a Budapest-Bécs nemzetközi vasútvonal mellett helyezkedik el. Mint regionális alközpont kiterjedt helyi autóbusz-hálózattal rendelkezik, ami összesen 28 vonalat foglal magában. Az Intercity és nemzetközi gyorsvonatok megállóhelyeként is szolgáló vasútállomás mellé épült új bevásárló- és szórakoztatóközpont egyben a helyi, helyközi, távolsági és nemzetközi autóbusz-pályaudvarnak is helyet ad. 2007 óta Tatabánya bekapcsolódott Budapest elõvárosi közlekedésébe. Az új ütemes menetrendnek köszönhetõen a vonatok a nap legnagyobb részében minden órában ugyanakkor indulnak, ami elõtérbe helyezte a tömegközlekedés használatát a Budapest-Oroszlány és Budapest-Gyõr szakaszon.

A város nagy gondot fordít a lakhatási, sport és szabadidõ eltöltési feltételek kialakítására, hogy Tatabánya nemcsak munkahelyekkel rendelkezõ, de jó színvonalú életminõséget biztosító város is legyen. Megkezdõdött a városrészek, alközpontok fõtereinek átépítése, szépítése és a jobb közlekedési feltételek kialakítása.

Tatabánya kulturális intézményhálózata - területi értelemben - biztosítja a város teljes lefedettségét. A Tatabányai Városi Könyvtár (www.vktatabanya.hu) illetve a József Attila Megyei Könyvtár (www.jamk.hu) fontos szerepet töltenek be a város kulturális életében, nem csak könyveknek, de kulturális eseményeknek (kamarazenekarok koncertjei, felolvasóestek) is otthonul szolgálnak. A helytörténet fontos forrása a Városi Levéltár (www.leveltartb.hu). Tatabánya öt mûvelõdési háza közül egy a szlovák, míg kettõ a német nemzetiségi hagyományok ápolását is célul tûzte ki. A fiatal város szlovák, német, görög, lengyel és cigány kisebbségei színes és mozgalmas hagyományõrzõ eseményei mellett jelentõs szerepet játszik a város kulturális életében a bányász szakmakultúra bemutatására kialakított Bányászati Szabadtéri Múzeum és Skanzen, amely egyre több eseménynek ad otthont. A Tatabányai Múzeumban az elõdtelepülések fejlõdését követhetik nyomon a látogatók az elsõ régészeti leletektõl a várossá alakulásig. A város és elõdtelepülései a XX. század folyamán számos értéket teremtettek a szellemi élet területén is. A legrégibb mûvelõdési intézmény, a Jászai Mari Színház, Népház (www.jaszaimariszinhaz.hu) 1917-tõl, átadásától kezdve napjainkig színháznak, mozinak és különbözõ mûvészeti csoportoknak ad helyet. Az épület - teljes körû felújítása után - a 2009-es õszi évadtól újra látogatható. A megyeszékhely nagy múltú mûvészegyüttesei a Népházban kezdték meg mûködésüket: így a Tatabányai Bányász Fúvószenekar, a Szimfonikus Zenekar, majd a Bányász Néptáncegyüttes, a Bányász Képzõmûvész Kör, mely csoportok napjainkban is tevékenykednek. A közelmúltban alakult mûvészegyüttesek közül elsõsorban az Évszakok Kamarazenekar szerzett hírnevet magának.

A közmûvelõdési intézmények és közgyûjtemények mellett sportlétesítmények sora (uszoda, mûjégpálya, sportcsarnok, kemping stb.) található a városban, melyek fejlesztése napjainkban indult meg. 2009. májusában nyílt meg a sokszínû fürdõzési és rekreációs szolgáltatásokat nyújtó Gyémánt Fürdõ (www.gyemantfurdo.hu), és nyáron fejezõdött be a Földi Imre Városi Sportcsarnok felújítása is. Ezek együtt biztosítják a mûvelõdést, a sportolást, a kikapcsolódást a város lakóinak. A mûvészeti táborok közül említést érdemel a fafaragó, a fémszobrász és a fotós tábor. A vizuális kultúra fejlesztésében nagy szerepet játszik a Kortárs Galéria változatos tárlataival, s közülük az évenként ismétlõdõ In memoriam-sorozatot és a városból elszármazott mûvészek kiállításait kell kiemelnünk. A városi nagyrendezvények rendszere is mára alakult ki. A társadalmi évfordulók és a bányásznapi ünnepségek mellett mind nagyobb szerepet játszanak a város programjai sorában a kulturális-mûvészeti dominanciájú rendezvények (Szent István Napok, Szent Borbála Napok stb.). A város arculatának meghatározó elemei a szabadtéri képzõmûvészeti alkotások, valamint a Komárom-Esztergom megye 2006-os mûemléki jegyzékében szereplõ öt tatabányai mûemlék. Tatabánya idegenforgalmi látványossága a város fölé magasodó, mûemlékké nyilvánított Turul-emlékmû. A város szimbólumaként a rendszerváltás után a turulmadár a város új címerébe is bekerült.

A város tagja az Európai Új Városok Szövetségének (ENTP), az Európai Bányásztelepülések Szövetségének (EURACOM), a Magyar Bányásztelepülések Országos Szövetségének (MABOSZ), valamint a Helyi Önkormányzatok a Fenntarthatóságért (ICLEI) nemzetközi szervezetnek.

Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyûlése 2005-ben öt éves Környezeti Nevelési Intézkedési Tervet fogadott el, amely többek között a lakosság környezetszennyezõ és egészségromboló magatartásának megváltoztatására környezeti nevelési rendezvényeket, környezetvédelmi akciókat és lakossági megmozdulásokat kezdeményez (Örökbefogadási program, Nyitott Kapuk rendezvénysorozat, Együtt Értetek alkotói pályázat meghirdetése, hulladékszobor-verseny, Bringázz a munkába kampány meghirdetése, Üvegházgáz bajnokság meghirdetése, Zöld Ág Díj megalapítása, környezeti nevelési pályázat kiírása, kupakgyûjtési akció, pedagógusok kistérségi és megyei környezeti nevelési konferenciáinak megszervezése, Energiabajnokság meghirdetése a Polgármesteri Hivatalban és az oktatási intézményekben, Helyben a Katedra környezetvédelmi elõadássorozat meghirdetése, Víz Világnapja, Föld Napja, Környezetvédelmi Világnap, Autómentes Nap, Takarítás Világnapja megszervezése stb.).  A város 2007-ben együttmûködési megállapodást írt alá a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetével. Az együttmûködõ partnerek célja az volt, hogy 2007-ben kidolgozzanak Tatabánya területére egy városi klímastratégiát, amelynek segítségével a város egyrészt felkészülhet a globális klímaváltozás okozta veszélyekre, másrészt csökkentheti a helyi üvegházgáz-kibocsátást (pl. környezetbarát helyi közlekedési rendszer kialakításával vagy energiahatékonysági programok elindításával), illetve fokozhatja a helyi üvegházgáz-elnyelést (pl. fák ültetésével). A megállapodás értelmében a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai elkészítették Tatabánya települési klímastratégiáját. Az Önkormányzat a 2007. decemberében elfogadta Tatabánya települési klímastratégiáját, amely az elsõ települési stratégia az országban.

Az együttmûködés aláírásával egy idõben Tatabányán egy klímakör is alakult, amelynek a célja az, hogy a lakosság bevonásával és az akadémia munkatársainak segítségével segítsék a klímaprogram végrehajtását. A klímakör azóta egyesületként bejegyzésre került (www.kornyezetvaltozas.lapunk.hu).

2008 januárjában Tatabánya csatlakozott az ICLEI (Helyi Önkormányzatok a Fenntarthatóságért) nemzetközi szervezethez, és a CCP kampányhoz, amely a klímavédelem terén aktívan tevékenykedõ európai településeket fogja össze. 2008. február 29-én Budapesten megalakult a Klímabarát Települések Szövetsége Egyesület, amelynek alakuló közgyûlésén alapító tagként Tatabánya mellett megjelent még Hosszúhetény, Pomáz, Albertirsa és Pilis is.

Az Önkormányzat a 2008. januárjában elfogadta Tatabánya Hõség- és UV-riadó tervét, amely intézkedési terv az országban elsõként szabályozza települési szinten a nyári hõség- és UV-riasztás esetén az emberi élet- és egészség megóvása érdekében szükséges intézkedéseket, azok elrendelésének és végrehajtásának szabályait. Az Önkormányzat hõség és a magas ultraviola sugárzás elleni, úgynevezett „hõségriadó terve" elsõ helyezést ért el az uniós „Klímaváltozás és az Egészségvédelem" elnevezésû - 38 település közötti - verseny „alkalmazkodás" kategóriájában. Az uniós szakmai szervezetek vezetõi szerint a tatabányai cselekvési terv jó példa minden európai város számára. A gyõztes pályázatért járó oklevelet a város képviselete Brüsszelben vette át Genon Jensentõl, a HEAL (Egészség- és Környezetvédelmi Szövetség) elnökétõl és Francesco Ronfínitõl, az EUregha (Európai Regionális és Helyi Egészségvédelmi Hatóság) régióvezetõjétõl.

Az Önkormányzat 1996 óta évente tesz felhívást a civil lakosság és az intézmények felé környezetszépítés témában a „Szebb, emberibb környezetért" pályázat keretében. A pályázat célja, hogy a városban élõ polgárok magukénak érezzék a környezetüket és tegyenek azért, hogy kellemes atmoszféra vegye körül Tatabánya lakosságát. A pályázat sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 10 év alatt a beadott pályázatok száma 40-rõl 251-ra növekedett. A különbözõ kategóriákban környezetvédelmi és környezetszépítési programokat kell szervezni, és környezetszépítési munkát kell végezni. A projektben fontos szempont a helyi értékek és a környezet védelme, a város tisztaságának megóvása a többszintes lakóövezetekben élõk részére, utcaközösségek csatlakozása és egységes utcakép kialakítása, a város területén elhelyezkedõ gazdasági szervezetek, üzletek, vendéglátóhelyek környezetének esztétikus kialakítása.

2008 õszén készült el Tatabánya Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja, amely a 2008-2012-ig tartó idõszakra szól.

A település és a célterület (Tatabányai Kistérség) infrastrukturális ellátottsága magas színvonalú, fejlett. (A mintegy 10 települést felölelõ Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás 1996-ban alakult meg.) A kistérség besorolása szerint nem hátrányos helyzetû. A megyében található hét kistérség között a tatabányai a harmadik legnagyobb, a megyében mûködõ vállalatok egyharmada a kistérségben található, és a foglalkoztatási arányok is hasonlóak. A fejlõdési trendek alapján ezen arányok további pozitív eltolódása várható.

A település és a célterület gazdag érintetlen természeti területekben („természeti szentélyek"), a zöld terület aránya magas (országos átlagban is magas erdõsültség: 40%), jellemzõ a felszín feletti és a felszín alatti karsztvizek kiváló minõsége, a vizes élõhelyek sokszínûsége, fajgazdagsága. A térségben regionális hulladéklerakó mûködik. A településen és a célterületen az utóbbi évtizedekben az infrastrukturális (vonalas) rendszerek kiépülése megtörtént, kis része befejezõ szakaszban van (víz, gáz, szennyvízcsatorna). A térség közúthálózata sûrû, de a településeket összekötõ utak, illetve a nagy forgalmú szakaszokon az elkerülõ utak hiányoznak. A térségben a megyei átlaghoz hasonlóan magas a gazdasági beruházások értéke.

A kis- és középvállalkozások száma jelentõs, a vállalkozási hajlandóság nagy. Az aktív korú népességnek nagyobb a gazdasági aktivitása (kb. 61%), mint az országos átlag.  Van szabad munkaerõ. A térségi agrárium a nehézségek ellenére is talpon maradt, és a megmaradt szakemberek sikeres példát is mutatnak. A gazdaságstruktúra területén a fejlõdési lehetõségek a tercierizálódás terén (gazdasági szolgáltatások, turizmus-szabadidõ, ökoturizmus, rendezvény, konferenciaipar elõtérbe kerülése), a kézmûipar fejlõdése, a környezetkímélõ gazdálkodás, a vállalkozások kapcsolatépítése és a térségek közti regionális együttmûködésbõl fakadó piaci lehetõségek bõvülése terén valószínûsíthetõk.

A város célja, hogy a jelen projekt keretében - a tatabányai környezet- és klímavédelmi kezdeményezések és intézkedések eredményeire és tapasztalataira építve - elõsegítse a fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésminták elterjesztését a Tatabányai Kistérségben, elsõsorban a szemléletformálás, az informálás és a képzés eszközeivel.

 


A kalkulátor mûködése

A Közlekedési Felügyelet adatbázisban szereplõ adatok közül a gépkocsi típusát, löketérfogatát és a kombinált (város-országút) CO2 kibocsátást használtuk. A meghatározott lökettérfogat csoportok alapján, gépkocsi típusonként és a meghajtás fajtája szerint átlagot képezve tároljuk a kibocsátott CO2 mennyiséget g/km mértékegységben. A megadott távolság felhasználásával kalkuláljuk a teljes kibocsátott mennyiséget.

Természetesen nem egyszerû válaszolni a kérdésre, hogy a például a közlekedés során kibocsátott CO2 semlegesítésére mekkora „erdõt" ültessünk? Hány kg szén-dioxidot köt meg egy fa? Rengeteg fafaj létezik eltérõ megkötési képességgel. A megkötés mértéke attól is függ, hogy ezek a fák hol növekednek, illetve olyan külsõ tényezõk is befolyásolják, mint a csapadék, tápanyag, napsugárzás, szél. Az éves CO2 megkötés egy fa fejlõdési periódusára (egy fiatal, gyorsabb növekedésû / koros, lassabb növekedésû) vetítve is változik.              

Példaként egy idõsebb esõerdõ egy év alatt kb. 1200 t CO2-t köt meg hektáronként.

A kalkulátorunkhoz egy általános CO2 megkötési modellt alkalmaztunk, mely több adatsor átlagából származtatott értéket egy fára vetítve kívánja reprezentálni „egy fa" megkötési értékeit.

Mindenki által köztudott, hogy a légköri szén-dioxid csökkentésének számos módja adott és ezek közül a kibocsátás visszafogása lenne az egyik leghatékonyabb. Ehhez viszont olyan gazdasági érdekeket is sértõ globális lépésekre van szükség, melyek még váratnak magukra. Minden CO2 molekula melyet a fák megkötnek már nem okoz további klímaváltozást!

 
Jogi nyilatkozat | Impresszum | Vendégkönyv | GYIK | Adatvédelmi szabályzat |